A kezdetektől napjainkig

vizisport-szakosztalyEgy vízpart mindig kitermeli a mellette élőkből azokat, akiket a természet szeretetével magához láncolhat. Ilyenek ember volt Valkovszki Bertalan és felesége is, akik maguk köré gyűjtve néhány lelkes fiatalt, 1961-ben létrehozták a DMTK vízisport szakosztályát. A szigeten rendbe hozták a régi kis fahidat és felépítették a település első csónakházát, amely tíz csónak befogadására volt alkalmas.

Ez elegendő volt ahhoz, hogy a meginduljon a szakosztály folyamatos növekedése olyannyira, hogy a kis csónakház rövidesen szűknek bizonyult. A település akkor átadta a szakosztálynak a Rákóczi strand üvegtermét, amelyben főként magántulajdonban álló hajók és motorcsónakok álltak.

Ebben az időben rendszeresek voltak a Soroksári Dunaágban rendezett evezős tömegsport rendezvények az akkori szakosztályvezetőnek, Wist Elemérnek jóvoltából, aki gyümölcsöző kapcsolatokat épített ki az abban az időben az utánpótlás nevelésben meghatározó szerepet játszó vízisport szakosztályokkal.

Az 1970-es évek második felében lebontásra került a két kis csónakház. S bár a város vezetése a helyi termelőszövetkezettel együtt felépítette a jelenleg is álló csónakházat (amelynek átadására 1984-ben került sor), a vízi sportélet mégis hanyatlásnak indult.

Ekkor lépett színre a Visegrádon már nagy múlttal rendelkező vízi csapatot irányító „Tóni bácsi”. Szigeti Antal, aki ekkor a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában volt testnevelő tanár, 1985-ben tanártársai és néhány lelkes szülő támogatásával megszervezte a víziúttörő csapatot dunaharasztiban.

Kezdetben csak heti egy alkalommal jelentek meg a gyerekek a csónakháznál ősszel és tavasszal, a tanítási időszakban, ahol Tóni bácsi kollégájával, a szintén testnevelő tanár Czompa Gyula segítségével, nem csak a vízi sporttal kapcsolatos technikákra és fegyelemre oktatta a gyerekeket, hanem a természet szépségéit és tiszteletét is megtanította nekik.

1990-ben Tóni bácsi távozásával sem szűnt meg vízisport a településen. Addigra már az elsősorban atléta és labdarúgó Czompa Gyulát a víz végérvényesen magával „sodorta”, és Kuti Mihály szakosztályvezetővel egyetemben szervezték és vezették tovább a vízi sportéletet. Emellett társadalmi munkával egy szociális épülettel is bővítették a csónakházat, öltözővel, zuhanyzóval és WC-vel is kiegészítve azt.

Tóni bácsit követően Gyula bácsi lett a dunaharaszti vizet szerető sportolóinak hajtómotorja, folytatva a megkezdett munkát Leéb Éva, Sikfői Fernc és Csatári Gábor segítségével. A szakosztály szabadidősport jelleggel működött, heti két foglalkozáson számtalan, felejthetetlen élményt biztosítva a gyermekek számára. A gyermekeket hamarosan a szüleik is követték, így egyre több felnőtt – többek között Szalai Zsolt, Mészáros László, Drscsák András –vette ki részét a szakosztály munkájában.

2000-ben Dr. Hegyi Ferenc vette át a szakosztály vezetését. A csónakházban egyre szaporodtak a kajakok és a kenuk, a szkiffek és a horgászcsónakok. A szakosztály hajóparkja pedig egy motorcsónakkal és néhány újabb túrakenuval és túrakajakkal bővült.

2006-ban a szakosztály vezetése olyan személy kezébe került, aki már 1985-től kivette részét a gyerekek vízi sportéletre nevelésében. Czompa immár 27. éve tevékenykedik ezen a területen. Munkája elismeréseként a város Önkormányzata 2009-ben a „Dunaharaszti Gyermekeiért” kitüntető címet adományozta számára.

Az utóbbi években nem csak a csónakház kihasználtsága javult, hanem a szakosztály beszerzett egy hajószállító utánfutót is, ami lehetővé teszi, hogy maguk szállíthassák hajóikat, ha ez szükséges.

Vízi túráikon átlagban 35-45 fő vesz részt, akiknek többsége a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulója. De Dunaharaszti más iskoláiból is egyre többen jelentkeznek a vízitúrákra. Az utóbbi években a csapat több „külsős" felnőtt résztvevővel bővült, miközben a gyerekek létszáma egyáltalán nem csökkent.

Egy-egy nyári hétvégén nagy a nyüzsgés a csónakház környékén. Sok az ismerős arc, de egyre több új ember is feltűnik közöttük. Jöjjön el Ön is közénk és érezze jól magát a természet még ezen nyugodtnak mondható szegletében!